J. C. Müller kéziratos térképei
Deák Antal András
Duna Múzeum, Esztergom
Az 1699-ben megkötött Karlócai Békével befejeződött az 1683-1699 közötti török-osztrák háború. Ezt követően, a szerződő felek részéről bizottságokat állítottak fel, akik a helyszínen jelölték ki a több, mint 800 km hosszú határszakaszt.
Az osztrák bizottság vezetője Luigi Ferdinando Marsigli volt. Szolgálatában és útmutatása szerint ez idő alatt (1699 - 1701) J. C. Müller számos térképet rajzolt, többségüket Marsigli jelentéseiben felvázolt problémák illusztrálására. A császár és a Haditanács így Bécsben is nyomon követhette a tárgyalások alakulását. A figyelemreméltóan részletes anonim térképek feliratában a tárgyalások során felmerült problémákról gyakran bőséges tájékoztatást is kapunk.Müller 39 szelvényből álló térképe
Müller leghíresebb határtérképe, mely az Erdélytől az Adriai tengerig húzódó teljes határsávot mutatja, egy összesítő lapból, és 39, pontosabban 41 szelvényből áll. Müller leveleiben 41 szelvényről beszél, míg a szakirodalom következetesen 39-et emleget. Ez abban leli magyarázatát, hogy a két utolsó lap - a 40. és 41. szelvény - nem tipikusan szelvényrajz, bár szorosan a térképhez tartoznak, sőt a térkép rendeltetéséből adódóan különös jelentőségűek. Rajtuk ugyanis 91 miniatűr határjel-helyszínrajzot számozottan tüntetett fel Müller. A számok visszautalnak a szelvényeken ugyanezen számokkal megjelölt határhalmokra, oszlopokra vagy a két császár jeleivel megjelölt fákra. Ezek alapján a határokra felügyelő tisztek beazonosíthatták, hol vannak vagy hol kellene lenniük a határjeleknek.
1. kép: Határjelek
Határjelek helyszínrajza
A térkép előtörténetét és sorsát illetően több bizonytalanság van a szakirodalomban. Az eddig is ismeretes volt, hogy Müller készítette. Azt azonban már nem tudtuk, hogy nem a császár vagy Savoyai Jenő, hanem Marsigli megbízására rajzolta. Továbbá keletkezésének helyét és időpontját illetően is tévedésben voltunk. A kérdés tisztázásához Marsigli és Müller levelezésének és végrendeletének megismerése segített. A levelekből nyilvánvalóvá vált, hogy 1702-1703 között rajzolta Nürnbergben. A kérdéssel egy korábbi tanulmányomban bővebben foglalkozom.
Arra a kérdésre azonban, hogy kinek rajzolta a térképet Müller, és hogy miként került az Bécsbe, a levelekben nem találtam választ. A rejtélyt Marsigli 1710. február 3-án kelt végrendelete oldotta meg. Ebben ő arra kéri a Bolognai Egyetem elöljáróit, hogy a J.C. Müller által rajzolt határszelvény térképeket küldjék el az osztrák császárnak Bécsbe. Az igaz ugyan - mondja -, hogy saját költségén, önmaga számára készíttette őket annak idején, de úgy érzi, ez az egész kereszténység számára fontos információkat tartalmazó dokumentum a határok őrzőjénél van a legjobb helyen. Ugyanakkor ezzel a gesztussal szeretné a császárnak azt is tudtára adni, hogy nincs benne neheztelés iránta azért, mert Breisach vára feladása miatt megvonta tőle kegyét. A még 1710-ben megírt végrendeletet 1731. augusztus 11.-én olvasták fel az egyetemi tanács előtt. A tanács tagjai úgy határoztak, hogy teljesítik a végrendelkező kívánságát, de előbb pontos másolatot készítenek a térképről. Ez csak részben történt meg: az összefoglaló térkép elkészült, de a szelvények nem. Az iratokból ezen túlmenően az is kiderült, hogy mikor és milyen úton került Müllernek ez az egyik legszebb térképe Bécsbe: Marsigli végrendeletének értelmében 1732-ben a Bolognai Egyetem szenátusa elküldte azt a velencei császári követnek. A követ a térképet 1732. október 28-án vette át. Ma a Bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzik. Az a tény, hogy ilyen diplomáciai közvetítéssel került Bécsbe, talán magyarázatul szolgálhat arra is, hogy miért ide, és nem a Hadi Levéltárba került, amikor elsősorban ezen utóbbit illette volna. Ott ma annak csak korabeli hű másolatát találhatjuk.
2. kép:
A híres határtérkép egyik lapjaMüller ismert anonim határtérképei
A bécsi Állami Levéltárban 13 határtérképet őriznek, valamennyi latin nyelvű kéziratos megjegyzésekkel, többségében L. F. Marsigli által szignálva és lepecsételve. Ezeket közvetlenül a Karlócai Béke után készítették, majd csatolták Marsigli jelentéseihez, amiket a császárnak címezve küldött a határkijelölés alkalmával. Térképésze J. C. Müller volt, aki részben saját, részben pedig segédkező hadmérnök társainak felmérési adatai alapján készítette el név nélkül a jelentésekben foglaltak illusztrálására, vagy a mindkét fél által elfogadott határvonal rögzítésére térképeit. Többségükről - levéltári kutatás és stílusjegyek alapján - bizton állíthatjuk, hogy Müller kezétől származtak. Ezek közül választottam ki egyet annak illusztrálására, hogy mennyire beszédesek ezek a mappák. A felirat jól érzékelteti, milyen fontos diplomáciai szerepet szánt Marsigli ezeknek a térképeknek.
(Címe:) Földrajzi térkép, az Unna folyó vonalával a két birodalom között
(Felirata:) A határ egy részét kölcsönösen elfogadtuk, másik része még vitatott. Sárga kört rajzoltunk a vitatott terület köré, amely Novi felett helyezkedik el. Álláspontunk a lakosság egyöntetű óhaján alapul, a területet viszont a törökök követelik akik arra hivatkoznak, hogy a békeszerződés értelmében ez nekik járt, mert a terület, Ó-Novival együtt, a háború előtt a Török Birodalomhoz tartozott.
Mivel a területet Új-Novi igényli, amelyet ágyúkkal és helyőrséggel erősítettek meg, a kérdést nyitva tartjuk, és folytatjuk a munkát, melynek során jelzéseket helyezünk el a Clina folyó irányában és az Una folyó - Simon Hegy közötti síkot, a fenti késlekedés miatt, egy ideig még üresen hagyjuk.
(Lenn, jobb oldalon:) Tanúsítom, hogy a jelen térképet a dolgok természetes állapota szerint vettük fel: Luigi Ferdinando MarsigliAjándék a Karlócai Békeszerződés évfordulójára (1699 - 1999)
A bécsi Állami Levéltárban további térképek is vannak, amelyeket Müller rajzolt, de nem szignált. Ezeket a határ menti táborokban, a helyszínen készítette a tárgyalások különféle stádiumában, és kerültek Marsigli jelentéseivel együtt Bécsbe, ahol azok később állítólag elvesztek.
Sokáig sikertelenül kerestem ezeket a dokumentumokat, és csak az elmúlt évben akadtam rájuk baráti segítséggel. A csaknem négyezer oldalnyi jelentés (!) és a hozzájuk csatolt térképek szoros szimbiózisban élnek: egymást értelmezik. Jó példa erre Marsiglinak a török utáni Magyarország kereskedelmi lehetőségeit tárgyaló tanulmánya és az azt szemléltető térkép (Mappa Mercantilis) Ezeket a császár külön parancsára készítette illetve készíttette Marsigli.
3. kép: Mappa Mercantilis
Magyarország legkorábbi kereskedelmi térképe
Több szempontból is egyedülálló ez a térkép:
1. Először vázolja fel Magyarország lehetséges kereskedelmi útvonalait, kapcsolatait.
2. Rajta található a Dunakanyarnak és egyáltalán a Duna magyarországi szakaszának legkorábbi helyes és pontosan datálható térképe (1699. október 16.)
3. Ez az első térkép, amely Magyarország területén árvédelmi töltést jelöl.
4. A világ első tematikus kereskedelmi térképe.
A tanulmányban, amelynek illusztrálására Müller a térképet megrajzolta, Marsigli négy fejezetben vázolja fel az ország és a birodalom kereskedelmi lehetőségeit, illetve tennivalóit. Címe: Allgemeiner Discurs über den Traffico
4.kép: Mappa postalis
Magyarország első postatérképe
Hasonló funkciót kapott egy tanulmány mellékleteként Magyarország eddig ismert legkorábbi posta-térképe. Bemutatja az újonnan felszabadított területek Béccsel és Budával való postai összeköttetéseinek lehetőségeit (1700. május 8.).
Ezek a térképek előzményei és előkészítői egyebek között Luigi Ferdinando Marsigli kiváló Duna-térképének (Mappa Generalis), hidrográfiai térképének (Mappa Potamographica) és Johann Christoph Müller nevezetes Magyarország-térképének.
A háromszáz év múltával fellelt határjelentések - Marsigli szavaival információk - és a köztük megbúvó térképek szép ajándék a tudománynak, különösen pedig a 150 éves török megszállásnak véget vető Karlócai Béke évfordulóját ünneplő Magyarországnak.