Béke és térképek
J.C. Müller kéziratos térképei
Deák Antal András
Duna Múzeum, Esztergom
A Duna Múzeum (Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum) fontos feladatának tekinti a Dunát tudományosan először leíró és Magyarország vízrajzát feltérképező Luigi Ferdinando Marsigli hagyatékának feldolgozását. Marsigli, akinek térképésze a nürnbergi származású Johann Christoph Müller volt, jelentős szerepet játszott az 1683-1699-ig tartó török elleni háborúban, mely az 1699-es Karlócai békekötéssel zárult le.
Ezt követően az osztrák és török fél egy-egy határkijelölő bizottságot állított fel, mely a 800 km hosszú határvonalat helyszíni bejárás és ezt követő egyezkedések keretében rögzítette.
Az osztrák bizottság vezetője L. F. Marsigli volt.
Marsigli J.C. Müller térképeivel és helyszínrajzaival kísért jelentéseket, információkat küldött Bécsbe, melyeknek később nyoma veszett.
A sors ajándékaképpen, a békekötés 300. évfordulójára a Bécsi Állami Levéltár raktárában rábukkantunk a korábban hiába keresett dokumentumokra. A 4 doboznyi információt a kor egyik legkiválóbb térképészének, J.C. Müllernek szignálatlan térképei gazdagítják, értelmezik.
Talán legérdekesebb a Mappa Mercantilis (1699. október 16.), melyen Marsigli a császár felszólításának eleget téve javaslatokat tesz kereskedelmi vonalak kiépítésére magyarországi központokkal.
A térkép három szempontból is egyedülálló:
l. Először vázolja fel Magyarország lehetséges kereskedelmi kapcsolatait.
2. Rajta találhatjuk a Dunakanyarnak legkorábbi, pontosan datálható Marsigli-Müller-i ábrázolását.
3. Első olyan térkép, mely Magyarország területén meglévő árvédelmi töltéseket jelöl.
A jelentéshez Marsigli egy tanulmányt is fűzött, melyben nemcsak a térképet magyarázza, hanem gondosan elemzi a különböző országokkal és vidékekkel való kereskedelem kiépítésének lehetőségeit, feltételeit és hasznát, kitérve még az útviszonyokra is (Allgemeiner Discurs über den Traffico).
Ugyancsak egyedülálló a Mappa Postalis, mely Magyarország első postatérképe: az újonnan felszabadított területekkel való kapcsolattartás lehetőségeit vázolja fel (1700. május 8.)
A fentiek mellett bemutatunk pár olyan térképet is, melyek a jelentésekben leírt helyszíni bejárások és diplomáciai huza-vonák során támadt vitás területi kérdéseket illusztrálják.
A békekötést követő határkijelölés alkalmával készült térképek sajátos térkép- és kultúrtörténeti értékét az adja, hogy azok eredeti funkciójukban és eredeti helyükön, Marsigli gazdag tartalmú jelentései mellett maradtak fenn. Az általuk hordozott információk pedig alapul szolgáltak Müllernek 1702-1703-ban Nürnbergben végzett páratlan térképező tevékenységéhez, amikor is elkészítette a 41 (ill. 39) szekciós határtérképét, a „Magyar Monarchia” országainak térképét (9 db), a Duna-monográfia vízrajzi térképeit, valamint az 1709-ben megjelent Magyarország-térképét.