Régészet, tudomány és múzeum
Marjorie de Grooth
Bonnefantenmuseum
Maastricht, Hollandia
Összegzés, megállapítások
Mindenfajta olyan vita kiindulópontja - amely a régészeti múzeumok és a tudományos kutatás kapcsolatát érinti - az ICOM jól ismert meghatározása lehet: „A múzeum egy nem profitorientált, állandó intézmény (...), amely gyűjti, megőrzi, feltárja, kiállításokon bemutatja - oktatva, nevelve és örömet szerezve - az ember anyagi kultúráját, annak környezetével együtt.”
(ICOM 1987, II. rész 3. bekezdés)
Ezek a dolgok - mintegy arany középutat keresve a szakemberek világa és a közönség ismeretei között - a múzeumok kulcsfeladatai. Ezért a múzeumi dolgozók részvétele a régészeti kutatásban - a dolog conditio sine qua non-ja. (magyarul: ez az, amin nem érdemes vitatkozni).
A régészeti kutatás jóval többet jelent az ásatásnál, a leletek osztályozásánál és datálásánál.
Az a jó öreg mondás, miszerint „a régészet az emberről szól és nem a bütykökről” - ezt is magában hordja. A régészeti kiállításra látogatók is ezt vallják: ezért elégedettségük foka nagymértékben attól függ, hogy mi az, amit a bütykök és fazekak mögötti történetből megláthatnak.
Ha le szeretnénk szemléletesen írni az ilyen helyzetet: manővereznünk kell a hiteles kép Scyllája, valamint a relativitás és leegyszerűsítés Charibdise között.
Az anyagi kultúra megértése és interpretálása - mind gyakorlati, mind elméleti oldalról - azt jelenti, hogy a múlt közösségeiről olyan vizuális (látható) képet kell teremtenünk, ami - véleményem szerint - a múzeumban folyó régészeti tudományos kutatómunka nagyobbik részét öleli fel.
Ez a legutóbb említett célkitűzés, vagyis a gyakorlatban megteremtett „social archaeology” (magyarul emberközpontú régészet) - a tudományos diszciplína három alapvető aspektusát hordozza magában, amely Vere Gordon Childe immár klasszikusnak számító három könyvének címével írható le a legjobban.
What happened in history (1942): A múltbéli életmód jelen szempontú interpretációja, a már feltárt és megtanult anyagi kultúrára alapozva.
Piecing together the Past. The Interpretation of archaeological data (1956): A napi régészeti kutatómunka bemutatása belülről, mindkét oldalról, egyfelől a terepbejárások és ásatások oldaláról, másfelől a laboratóriumi kutatások és a munkaszobák oldaláról.
Progress and Archaeology (1944): Hogyan őrizhetjük meg a régészeti örökséget a jövő számára, abban a korszakban, amikor a leletmentések alapvető fontosságúak lettek és elfogadottá válnak a városok és a vidék fejlesztéséről folytatott eszmecserékben, vitákban.