A múzeumok új generációja Németországban: A Technika és a Munka Állami Múzeuma Mannheimban

Lothar Suhling

Landesmuseum für Arbeit und Technik, Mannheim, Németország

Mielőtt a múzeumok németországi új generációjáról beszélnék, hadd bocsássak előre néhány általános megjegyzést.

Feltételezem, hogy a hallgatóság nagy része egyetért velem, amikor azt állítom - Kenneth Hudson nyomán: a múzeumok azért léteznek, mert valami hasznosat csinálnak. Hasznosat, de kinek? - ez a kérdés.

Mindenek előtt: a múzeumok hasznosak kell legyenek a társadalomnak általában nyújtott szolgáltatások révén, annak ellenére, hogy gyakran speciális területekkel foglalkoznak, amelyek csak a közönség egyes csoportjai számára vonzók és kevésbé érdeklik a közönség egészét. Azonban nem létezhetnek univerzális múzeumok, amelyek az érdeklődési körök teljes skáláját képviselik. Véleményem szerint a múzeumok speciális irányzatukon túlmenően hasznosak, ha bemutatóik ösztönzik a képzeletet, ha segítenek abban, hogy jobban megértsem, mi van körülöttem a világban és ez hogyan fejlődött ki.

Ennyiben a múzeumnak két irányban kell működnie: egyfelől a kommunikáció, az információ, a szabadidő eltöltése és a tanulás társadalmi intézményeként, másfelől az emberi örökség, az aktuális ismeretek és a műtárgyak kincsestáraként. Néha a múzeumok e két iránynak csak egyikét próbálják megvalósítani, amint azt tudjuk. A 21. század követelményeit szem előtt tartva, azt kell kérdeznünk: képesek-e a hagyományos múzeumok kielégíteni az új követelményeket, vagy arra kényszerülnek, hogy koncepciójukat megváltoztassák, amint azt az új múzeumok már megtették.

Most röviden megkísérlem megmagyarázni, mit értek a múzeumok új generációján Németországban.

A németországi múzeumok térképét tekintve, a 20. század utolsó évtizedeit számos új múzeum létrejötte jellemzi. Sokan ezek közül a múzeumok egy igen új típusához tartoznak. Ezeken a Tudomány, Technika és Ipar Múzeumait értjük, amelyek a 20. század utolsó negyedében alakultak. A régebbi, hagyományosabban tervezett Tudomány Múzeumaitól, vagy a mai, skolasztikus (tanító) irányzatú Science Center-ektől eltérően, ezeknek a múzeumoknak az új generációja nem elsődlegesen a természet törvényeinek, azok speciális hatásának, vagy műszaki alkalmazásuk módjainak magyarázatán alapszik. A múzeumok új típusa az emberi munkán alapszik, amelyet a kulturális folyamatok létrehozásában alapvető tényezőként értékelünk. A munka mint a humán kultúra transzmissziója azt jelenti, hogy ezek a múzeumok a tudományos és műszaki fejlődést szociális és kulturális összefüggéseiben próbálják magyarázni. Az akadémiai diszciplínák megnevezéseit alkalmazva, célkitűzésük a technikatörténet elemeit a társadalomtörténettel kombinálni és fordítva.

Ennek megvalósításához a megfelelő múzeumi közeg az, amelyben az igazi munkát különböző megjelenési formáiban mutatjuk be a látogatóknak. Ebből a szempontból ezek a múzeumok abban a módban különböznek egymástól, ahogyan hangsúlyozzák a munka szociális és műszaki szempontjait, vagy ahogyan felhasználják a munka hatását a kultúrára.

A ilyenfajta múzeumok generációjához Németországban főleg a hamburgi, berlini, schwerini, chemnitzi, drezdai, bielefeldi, dortmundi, oberhauseni rüsselsheimi és nürnbergi, valamint a mi múzeumunk, A Technika és Munka Állami Múzeuma Manhheimban és még mások tartoznak. Előadásom erre az új mannheimi múzeumra fog vetni egy pillantást.

A Technika és Munka Mannheimi Múzeuma (LTA)

A közönség számára 1990-ben megnyílt „Mannheimi Múzeumcsoda” - amint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta - 1992-ben megkapta Az év európai múzeuma díjat.


1. ábra: Az EMYA-díj trófeája, tervezte: Henry Moore

A díj különösen értékeli ennek az új múzeumnak az ösztönző légkörét és kísérletes jellegét, amely egyfelől a műszaki, tudományos és gazdasági innovációk példáival foglalkozik, másfelől pedig a társadalmi változásokkal és mobilitással.

A következő képek múzeumunk 1985 és 1989 között készült épületét mutatják be.


2. ábra: Az LTA épületének légi felvétele észak felől

Egy korszerű és nagyszabású műszaki és munkamúzeumot megtervezni és megvalósítani alapjaitól, vagy zöld mezőben, ahogyan Németországban mondjuk - persze - nem könnyű vállalkozás. Ellenkezőleg, igen nehéz, ha csak jó elképzelések vannak, de nincsenek gyűjtemények és megfelelő épület, amelyek egy műszaki múzeumnak és társadalmi összefüggéseinek különleges követelményeit kielégítené.

Az új épülettel szemben támasztott követelményeink a következő pontokat foglalták magukban:

Flexibilitás, amely lehetővé teszi az épület használatát változatos fontos muzeális és nyilvános célokra.

Flexibilitás, amely lehetővé teszi a kiállított tárgyak spektrumának változtatását igen nagy és nehéz tárgyaktól kis szerszámok és műszerek irányában.

Flexibilitás abból a szempontból is, hogy a műszaki és tudományos berendezéseket különféle módokon lehessen bemutatni, például összeszerelve együttesekké vagy működés közben bemutatva és - egyes esetekben - termékeket előállítva, vagy végül egyszerűen mint egyes darabokat kiállítva.

Továbbá ragaszkodtunk a házon belüli jó szállítási lehetőségekhez, jól felszerelt műhelyekhez és számos berendezéshez a látogatók, valamint külső rendezvények szervezői számára.


3. ábra: Az épület külső homlokzata

Amint látható, az épületnek jellegzetes tulajdonságai vannak, úgymint fehér falak, nagy méretű ablakok a homlokzaton, hosszú rámpák és hidak. Különleges acélbeton szerkezetről van szó, kicsi és magas, hatemeletes résszel, amelyhez két alacsonyabb szárny csatlakozik az ún. kiállítóház két oldalán.

Az épület belseje nagy és kis, eltérő magasságú termekből áll, továbbá hosszú rámpákból és galériákból és - amint már mondottam - mindenfajta berendezésből, amely szükséges egy ilyen típusú múzeum üzemeltetéséhez.


4. ábra: Egy, a szinteket összekötő rámpák közül

A galériák koncepciója és terve

A bejárati csarnokon áthaladva a bábként bemutatott Eisele úr fogja Önöket üdvözölni, akit egy sor videoklipben színészként is bemutatunk. Ő a történelmi turista szerepét játssza, aki utazásra hívja Önöket a múzeumba. Ennek megfelelően a látogató 16 színhelyen utazik át, amelyek az idők során, különösen Dél-Nyugat Németországban előfordult eseményeket mutatják be.


5. ábra: Eisele úr - idegenvezető térben és időben

Ez után a túra után felkérik Önt az időgépként működő felvonó használatára, amely visszahelyezi a 18. századba a legfelső emeleten. Itt építészeti szerkezetek utalnak a barokk korra, mások az abszolutizmus és a kamarák létének idejére, ismertetve a történeti utazás kezdetének, az első kiállítási egységnek kulturális környezetét. A helyszín példaként a választófejedelemség, amelynek központja Mannheim volt 1778-ig.


6. ábra: A tér és idő spirálja az épület szerkezetébe komponálva

Az utazás első állomásától a legfelső galériában, ahol a felvilágosodás korának tudományát, technikáját, gazdaságát és társadalmát mutatjuk be, le a földszintre, a látogató 16 állomáson halad át - amint említettem. Meghívják arra, hogy a 18. század közepétől eltelt 250 évben a technika, munka és tudomány terén országunkban bekövetkezett legfontosabb fejlesztések dokumentumait és történeteit megismerje. - Az utazó látogatót állandóan kíséri Eisele úr, aki a videoklipeken szemléltetett történelmi eseményekhez megjegyzéseket fűz.

Ezenközben a turista a preindusztriális és a napóleoni időktől eljut az iparosodás korai fázisába és onnan tovább a nagyiparosodás és az első világháború idejétől jelenkorunk ipari forradalmaiig. - Az utóbbiakat a földszinten az integrált áramkör- és növesztett kristálygyártás elemei, valamint a számítógép-vezérlésű esztergapad, a műanyagok legújabb feldolgozása, robotok, vagy az atomerő fizikája és technikája stb. szemléltetik.

A kiállítási egységek - ahogyan mi nevezzük - fázisait megjelenített szempontok vezetik be és kötik össze, azaz a speciális helyzetek és események történelmi idézeteinek megjelenítései. Ezek lehetnek az 1789. évi Francia Forradalom, a napóleoni háborúk, Dél-Nyugat Németország területi újjászervezése Napóleon alatt, vagy az éhínség évei a 19. század első felében és í.t.

Vezetett túra az állandó kiállítás területén

Térbeli és időbeli utazását kezdve a látogató barokk helyszíneket érint - mint már mondottam - és egy hatalmas taposódaru előtt halad el, amelyet az építőiparban használtak. A gépet üzemeltető munkatársunk esetleg meghívja, hogy a kerék belsejébe hatolva lépteivel egy nagy követ emeljen a magasba. A látogató esetleg a mozgatható darumodellek iránt érdeklődik, vagy további információkat keres a tárlókban, az asztalokon heverő könyvekben, vagy a videoállványokon. Az információs média számos változata áll rendelkezésre állandóan, hogy az ember elmélyíthesse ismereteit a műszaki és tudományos kiállítási tárgyakra és módszerekre vonatkozóan.


7. ábra: Taposódaru működésben

A következő emelet egy további rámpán érhető el. Itt a látogató Napóleon szőnyegén sétálhat, amely az ő kegyéből 1806-ban létesített új Badeni Nagyhercegség és Württembergi Királyság koronáit mutatja. E két állam létesítése igen nagy mértékben hatott Németország e részének társadalmi, gazdasági, politikai és műszaki fejlődésére.


8. ábra: Napóleon szőnyege

Ezután szép kilátásunk van egy papírmalomra, amelynek legkorábbi részei 1870-ből valók és amelyet egy mintegy 5 tonna tömegű nagy vízikerék hajt. A történet az 1820-as években Angliából Heilbronnba irányuló technológia transzferrel kezdődik, amikor is két vállalkozó megvásárolt egy angol papírgyártó gépet és azt - Dél-Németországban elsőként - felállította Heilbronnban. Ha a múzeum malma nem működik, a nyerspapír gyártási eljárás videón követhető. Lejjebb ezt a papírkészítési eljárást a hagyományos módon, kézi munkával mutatják be.


9. ábra: A látogatókat felkérik, vegyenek részt a papírkészítési eljárásban

Ezek az időszakosan rendezett bemutatók, amelyek során munkagépek és készülékek működésben láthatók, koncepciónk jelentős részét képezik. Ennek megfelelően azt állítjuk, hogy intézményünk működő múzeum. A látogató a működő munkahelyeket általában igen vonzónak találja. Ezek erősen felkeltik az emberek érdeklődését és hozzájárulnak a bonyolult eljárások jobb megértéséhez.

A működő múzeum egy másik példája egy kis textilgyár, amelynek szövőszékeit vízikerék hajtja. Pontosan rekonstruáltuk a fekete-erdei Elzach textilüzemét, amely bemutatja az élet- és munkafeltételeket egyazon fedél alatt. Ennek az együttesnek a legkorábbi gépi szövőszékei 1870-ből valók. A gyár 1986-ig üzemelt, amikor is az utolsó percben mentettük meg a pusztulástól.


10. ábra: Az elzachi szövőüzem együttes

Egy pillantás az oszlopcsarnokunkba mindig érdekes: itt egy álló [vertikális] gőzgépet helyeztünk el, mint a 19. század embere reménységének jelképét - a reménységét, hogy a műszaki haladás által javulni fognak a munka- és életkörülmények. A gép mellett a látogató gépészeti berendezéseket tanulmányozhat, amelyek a Karlsruhei Politechnikai Iskola, a mai Műszaki Egyetem előfutára oktatási anyagának részét képezték.


11. ábra: 19. századi csarnok rekonstrukciója, amelyben a kereskedelem és ipar fejlesztésére vásárokat rendeztek

Múzeumunk tárolt gőzzel hajtott vasútja igen vonzó kiállítási tárgy. Lehetőséget nyújt a látogatónak, hogy a múzeumépületen keresztül és ki a múzeum parkjába vonaton „utazzék”. A mozdonyvezető a túrát mindig azzal kezdi, hogy elmagyarázza a vasutak tudományos, műszaki és társadalmi körülményeit általában, különösen pedig a gőzmozdonyok üzemeltetésével kapcsolatban. Ez természetesen függ az utasok korától és ismereteitől.


12. ábra: A gőzmozdonnyal hajtott vonatok fontos szerepet játszottak az ország fejlődésében

Egy, a vidékünkre jellemző körfolyosós ház homlokzati falát üveggel helyettesítve, nagy tárlót kaptunk. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy bemutassuk a szegényebb polgárok [munkások] lakásviszonyait az első világháború előtt és után.

Ennek a „ház a házban” szerkezetnek a földszintjére beépítettünk egy munkássörözőt, amely az 1920-as években ott létezett. A sörözőben árusított kimért barna sör időközben igen népszerűvé vált.


13. ábra: A munkássöröző látképe

Egy Baden-Württemberghez tartozó műszaki múzeum nem hanyagolhatja el az autógyártást. Carl Benz (Mannheim), Gottlieb Daimler (Bad Cannstatt, Stuttgart mellett) és Wilhelm Maybach feltalálók és vállalkozóknak köszönhetően Dél-Nyugat Németország a modern automobilizmus bölcsőjének vallja magát.


14. ábra: Gépjárművek karosszériájának összeszerelése

Az utolsó kiállítási egység a jelenlegi integrált áramkör- és növesztett kristály-gyártást mutatja, amelyet példaképpen pormentes kamrában rendeztünk be, amelybe az IBM-től kapott pormentes munkapadokat helyeztünk el.


15. ábra: Pillantás a pormentes kamrába, amelyben különleges munkakörülmények vannak

Ezzel befejeződik a barangolás a mintegy 7500 m2-nyi területen elhelyezett kiállítási termekben. Programunkat időszakosan bemutatott speciális kiállítások egészítik ki olyan tudományos alapú tárgykörökben mint a genetika, a bionika, a fizika stb. és ezek társadalmi összefüggései. Látogatóink száma meghaladja az évi 200.000-et.

Remélem, hogy mostanra hallgatóságom némi benyomást kapott múzeumunkról és a módszerekről, amelyekkel megpróbáljuk az emberek érdeklődését és képzeletét felkelteni, segítve ezzel őket, hogy jobban megértsék a fejlődést a tudományban, technikában, munkában és társadalmi körülményeikben, valamint egymáshoz való viszonyukban.