2001. október 21. Szlovénia

T. Biró Katalin, Mráv Zsolt, Szabó Ádám (MNM), Molnár Szabolcs

A DAAD-MÖB márványvizsgálatokkal kapcsolatosan felkerestük a szlovéniai márványbányahelyeket. Az elsődleges információ szerint (Breda Činč-Juhont, Szlovén Természettudományi Múzeum) márvány előfordulás szlovéniában a Pohorje területén található, Slovenska Bistrica határában. A várostól északra, a Bistrica patak völgyében található egy régi márványbánya, amelynek neve “Rimski kamnolom” arra utal, hogy a kőfejtőt a római időkben használták. Aktív márványbányáról nincs információnk.

További adatokat kaptunk Marko Vrabectől, aki Zrece környéki előfordulásokat említett.

A terepbejárás célja ezeknek a lelőhelyeknek felkeresésse és mintagyűjtés volt.

Odafelé felkerestük a Ptuj-i városi múzeumot illetve a III és I. jelű Mithrasz-szentélyeket. A múzeum kőtára rendkívül gazdag, sok márvány faragvánnyal.1. Mintavételre – az előkészítettség hiánya miatt – nem gondolhattunk, de felvetettük a kérdést XX-nek aki a gyűjteményért felelős régész. Megfelelő engedélyek birtokában a mintavétel természetesen megvalósítható lesz.

1. Slovenska Bistrica külvárosa, Zgornaja Bistrica határában a műút legvégétől kb 1 km-re (patakon átvezető kék korlátos fahíd) a patakban márvány és zöldpala valamint szerpentinitpala kavicsokat gyűjtöttünk. A márvány hófehér, nagy kristályos, nagyon szép.
2. A műút végétől kb 3 km-re a Bistrica patak völgyében fölfele haladva elértük a “Rimski kamnolom” kőfejtőt. Kedvelt kirándulóhely a patak bal oldalán, a márvány rétegekbe ferdén bemélyített tömb-fejtések nyomaival. A tömbökben fejtett márványt nyilvánvalóan egy adott rétegből gyűjtötték, amelynek vonalát a rétegek mentén lefelé és befelé is követték. A súly megtartása érdekében a fülke-szerű kitermelési egységek között vastag oszlopot hagytak. A kőfejtő részben a fertőrákosi, részben a Parosz-on megismert antik márványbányára emlékeztet, tényleges méreteit a hullott tömbök miatt nem lehetett pontosan behatárolni. A kitermelt márvány nagy tömbökben fejthető, hófehér, nagy kristályos és igen kemény; kalapáccsal megütve erősen szikrázik és erősen kénes szaga van. Bőségesen gyűjtöttünk mintát. A bányának a patakvölgy mentén igen jó közlekedési útvonala lehetett a Dráváig. Valószínűleg használhatták a Poetovio-i márvány kőemlékekhez, esetleg DNy-Magyarországra is könnyen eljuthatott.
3. A Bistrica patak mentén lefele haladva több helyütt gyűjtöttünk a patakmederben márvány, zöldpala és szerpentinit kavicsokat.

2.1. A Marko Vrabectől kapott térképvázlat és terepi információ segítségével felkerestük a Zrece-től ÉK-re eső kőbányákat. A két bányában palás, réteges kristályos mészkövet találtunk, ami biztosan nem volt alkalmas márvány-faragványok kézítésére. A felső, északabbi bányából mintát vettünk, de nem tartjuk valószínűnek római kori használatát.

Az említett további lelőhelyeken idő hiányában nem tudtunk gyűjteni. Mintavétel és további vizsgálatok céljából még feltétlenül fel kell keresni a Pohorje vidéket.

Képek:

1. útvonal
2. Slovenské Bistrica és a “Rimski kamnolom”
3. Zrece környéke (Marko Vrabectől)